Penészgondokra is van tartós megoldás: penészmentesítés!

Lakásunk, életterünk egyik legnagyobb problémája a penészesedés.

Megtelepszik, terjeszkedik, rothadást okoz, spórái pedig ártalmasak az egészségünkre: légúti fertőzéseket, asztmát, rosszabb esetben akár gomba okozta tüdőgyulladást is okozhatnak.

Ismerős helyzet legtöbbünk számára, a fekete tenyérnyi foltok megjelenése a fürdőszobában és általában a nyirkos, párás felületeken.

A rengeteg jó tanács és a legmodernebb eszközök segítségének ellenére is csak nagy nehezen lehet legyőzni végérvényesen.

De vajon minden technikai újításunk ellenére miért alakul ki mégis?

Mit tehetünk ellene és hogyan akadályozhatjuk meg hosszútávon újraképződését?

Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat mindannyian.

Segítség, penészfoltok! 

A legtöbb mikroszkópikus élő szervezethez hasonlóan a penészgomba spórái is jellemzően a levegőben terjednek, majd megtelepedés után, -kedvező életfeltételek esetén- megkezdik működésüket: telepeket alkotnak és terjeszkedni kezdenek.

A penészgomba számára legideálisabb a sötét, magas páratartalommal ellátott és kevés légmozgású tér. Általában a több, mint 72 órán keresztül tartó 75% feletti páratartalmat kedveli a legjobban, így itt szinte biztos, hogy a penész megtelepszik.

Érdekes módon átmeneti nedvesedés hatására viszont nem alakul ki.

A baj kialakulásának első tünete a nehéz, dohos levegő, a kellemetlen szag és végül a látható penészfoltok megjelenése.

Ilyenkor legtöbbünk különféle vegyszerekhez nyúl, ami az amúgy is terhelt környezetünket egyáltalán nem kíméli. Ráadásul a hatóanyagok lebomlása után a penész újra burjánzani kezdhet. Ez a megoldás tehát átmenetileg kezeli a “tüneteket”, de hosszútávon biztosan nem kielégítő megoldás.

Fontos megértenünk, hogy ha végképp le akarunk számolni a penésszel, akkor nem magát a gombát kell megszüntetnünk, hanem kialakulásának okait.

Ez azt jelenti, hogy környezetünket a számunkra ideális feltételekhez kell alakítanunk, így az eltérő hőmérsékletet és nedvességtartalmú levegőt kedvelő penész csak csekély mértékben, vagy egyáltalán nem jelenik meg.

Tudja meg mennyibe került az egyik leghatékonyabb megoldás Önnek, pár adat megadásával perceken belül kikalkuláljuk:

Mik a legfontosabb tényezők a penészesedés kialakulásához?

Az állandó nedvesség

Lakóépületeink folyamatos belső vízgazdálkodása és a külső környezetben lévő nedvesség helytelen kezelése a legfőbb oka a penészesedésnek.

Belülről a vízzel járó tevékenységek (fürdés, mosás, szárítás, légkondícionálás, főzés), de maga a kilélegzés, kipárolgás is magas páratartalmat okoznak. Ez pedig a mai tökéletesen záródó ablakokkal és ajtókkal, valamint kevés szellőztetéssel együtt kiváló táptalajt képez a penész számára.

Ugyancsak a harmatponti, tehát a víz lecsapódásának hőmérsékletén a falakban húzódó vízvezetékek is ki vannak téve a penésznek. Ennek magyarázata, hogy páralecsapódás után a spórák megtelepednek a nedves felületen és penészesedést okoznak.

Kívülről a talajnedvesség és a csapadék bejutása okozhat gondot, ha nem megfelelő vagy elhasználódott a vízszigetelés, a nyílászárok szerkezete, a tetőfedés, illetve a bádogozás.

Igen, az épületszerkezet és -gépészet is felelős a penész kialakulásáért.

Miért?

A helytelen lakáshasználat mellett a meggondolatlan lakáskivitelezések, illetve felújítások is részben hatással vannak a gombatelepek kialakulására.

Bár itt a nem egyértelmű hibáról beszélhetünk, mégis több tényező együtt, egymás hatását erősítve alakítják ki a penész számára kedvező körülményeket.

Lássunk most erre most pár hétköznapi példát:

1. Egy kőfalú, öreg házban nemrég tértek át gazdasági okokból a gázkonvektoros fűtésre a cserépkályha helyett. A lakók rendszeresen alulfűtötték a házat, csupán a levegőt melegítve, így a falak mentén a szekrények és falikárpitok mögött, a fürdőszoba hideg falain és a sarkokban egyaránt megjelent a penész.

Ráadásul a rosszul szigetelő és átvizesedett kőfalak alulról, a talajból a kapilláris rések útján folyamatos nedvességet kapnak.

Ez pedig kiváló táptalaj a penész számára.

Ilyenkor ajánlatos a falak fűtése is, ha pedig ez nem megoldható, akkor gyakrabban kell szellőztetni, hogy csökkenjen a belső páratartalom.

Jellemzően évszakfüggő a penészesedés: télen nagyobb eséllyel burjánzik, nyáron pedig a szárazabb levegő miatt csökken élettevékenysége, de nem szűnik meg. Ilyen lokális probléma esetén hősugárzóval megoldható a kiszárítás és csírátlanítás.

Fontos azonban a talajvíz felszivárgásának megszüntetése, bár ez ilyen esetben nehezen megoldható. Léteznek azonban különféle eljárások (elekrokinetikus, elektroozmotikus) melyek ugyan szakembert igényelnek, mégis ma a legeredményesebben alkalmazhatóak a penész ellen.

Ha a vízszigetelés megoldott, jöhet a homlokzati szigetelés, illetve a falak szárazvakolattal való burkolása, mely – a habarcsokkal ellentétben – átengedi a párát, így a falak nedvességleadását nagyban elősegíti.

2. Blokktéglából három évtizede épült családi ház, radiátoros gázfűtéssel és pár éves homlokzati hőszigeteléssel: szinte mindenhol tapasztalható a penész! A konyhabútor és általában a bútorok mögött, a sarkokban, a mennyezeten, és különösen a falburkolatok mögött tapasztalható a probléma leginkább.

Magas a belső páratartalom, amely a belső 19 Celsius-fok mellett kellemesnek tűnik. A falak azonban hidegek, ezért a vakolat apró réseiben szinte láthatóak a vízcseppek, a szellőztetés azonban a “spórolás” miatt elmarad, így az egyre dohosabb, nehezebb levegőben él és virul a penész. Terjeszkedése látszólag megállíthatatlan.

A lakók legnagyobb kellemetlenségére.

De mit tehetnek ők ez ellen?

Először is meg kell érteni, hogy a hőszigetelés egyrészt nem termel hőt, csupán visszatartja azt. Másrészt nem terjed ki a védelme a falakra, padlózatra, födémre, vasbeton áthidalókra, párkányokra és egyéb elemekre, ezért a nedvesség és hő ezeken át ki-be jár a ház és a környezet között.

A probléma tehát a magas páratartalom, amelyet pár napos, 20-24 Celsius-fokos, intenzívebb fűtéssel és gyakori légmozgatással könnyedén meg lehet oldani. Fontos, hogy a nedvesség ne érje el a 45-50%-ot, ezzel kivédve a penész újratelepedését.

Emellett ajánlott, hogy a belső bútorok és falburkolatok és maga a fal között légrést alakítsunk ki, mely ideális mérete 2-4 cm között van. Így a levegő szabadon áramolhat az egész lakásban, felfűtve a falakat és minimálisra csökkentve a harmatponti hőmérséklet kialakulásának esélyét, amellyel elkerülhető a penész kialakulása.

3. Pórusos blokktéglából (ú.n. ytongtéglából) épült, egyéves családi ház, melyek levegője “nehéz”, párával telt, így már az első télen megindul a penészesedés az áthidalókon, a bútorok mögött illetve a szobák felső sarkaiban.

Ennek oka, hogy az építkezés során (betonozás, falazás, vakolás, burkolás, festés, stb.) felhasznált több száz liter víz nem tudott rendesen kipárologni a házból.

Ha Önnek is ilyen problémája van, ajánlott az épület rendszeres túlfűtése, óránkénti szellőztetése, mely párátlanító berendezéssel együtt kb. egy év alatt segít eltüntetni a felesleges nedvességet a falakból és padlózatból.

Érdemes az ablakokat is utólag kézi- vagy automatikus résszellőzőkkel ellátni, mely biztosítja a megfelelő páratartalmat.

4. Utolsó példánk pedig talán a legáltalánosabb mind közül:

Fűtés-korszerűsítés és ezzel egyetemben a kazán megszüntetése óta a lakásban penész tapasztalunk?

Ennek okai, hogy a a vegyes tüzelésű kazán működtetése – a precíz szabályozhatóság hiánya miatt – túlfűtést okozott, ami melegen tartotta a falakat is.

A modernizálás következtében más fűtési szokásokat vettek fel a lakók: kevesebb meleget engednek meg maguknak, viszont azt is drágábban.

Ez a magatartás helytelen a penész szempontjából, hiszen így az alacsonyabb hőmérsékleten a páralecsapódás nem szűnik meg, sőt…

A régen tartósan száraz lakás ma már magasabb páratartalma és a hideg falak miatt penészesedni kezdett.

Ez pedig mind esztétikai, mind egészségügyi szempontból problémát okoz.

A penészkérdés azonban itt is megoldható a fentebb felsorolt eszközökkel, mint szellőztetés, túlfűtés.

Mik tehát a legjobb eszközök a gombatelepek megszüntetésére?

  • a penész felületi kezelése: a szennyezett falat vegyszer nélkül, egyszerű ecetes vízzel mossuk le!
  • ajánlott egy teljes belső festés, melyre a legjobb a meszes beltéri falfesték
  • szellőztessünk gyakran a tartósan alacsony páratartalom kialakításáért, illetve szereltessünk be résszellőzőket a nyílászárókba!
  • tartsuk melegen a falakat túlfűtéssel!
  • egészítsük ki a hőszigetelést!

(Ebben az esetben a legfontosabb a legmagasabb hőveszteséggel járó elem, a padlásfödém, majd ezután következhetnek a koszorúk, áthidalok, párkányok és végül a lábazat.)

Ezen tanácsok megfogadása a legszükségesebb dolgot hivatott védeni: az egészségünket.

Nem mindegy tehát, hogy lakásunk szokásait hogyan alakítjuk ki, hiszen lakóhelyünk állapota kihat ránk is.

Egy új, modern, ám rosszul kezelt házban, rossz fűtési szokások miatt is előfordulhat penészesedés és régi, nem túl hatékony technikával felszerelt épületben is megelőzhető a penész kialakulása. Ez csupán a lakók figyelmének és lehetőségeik kihasználásának kérdése. .

Éljünk hát kulturált körülmények között, penészmentesen, egészségesen lakásunkban!

 

 



Van véleményed? Mondd el gyorsan!

Az Email címed nem tesszük közzé. A * karakterrel jelölt mezőket kötelező kitöltend!

*